2012. dec. 1.

Egyetemes empátia



Köpködünk és kapkodjuk a fejünk,
a badarság koponyáknak feszül;
észrevétlen, ha maradunk, s nyugton,
- vajas fővel ne ugrálj, mint muflon -,
nem nő úgy az inflációs ráta...
- vajon hol él, aki kifundálta?

Fel sem tűnik hányszor rúgtak hasba,
s miért kaptuk, csak az, hogy ki adta;
mint vérszagra hiéna, ha gyűlik,
köröttünk a világ másnak bűzlik,
pedig saját illatukban ülnek,
s tyúkszemünket ők érzik sérültnek...



2012.12.001.
Zsefy Zsanett

Nincsenek megjegyzések: