Várod a percet, az óra elüsse,
de síri a csend, ahol angyalszó cseng.
Megérzi a szíved, őseid tükre,
nem törhet még össze. Az ég, ami zeng.
A lárma magában félelem érve,
mi eltakar, érdeket élesztve fel,
ám lelkedben él, ki időben ébred,
s könnyektől szenvedőt nem ítéli el.
Kártyából épít a jövő ma várat,
remegő kézzel, ha húzna lapot,
lehet csak másnapig tartana váza,
hát stabilan tartsd meg az asztallapot!
2014.10.31.-2014.12.13.
Zsefy Zsanett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése