---átirat---
eljött az ő ideje
és akkor letörölte a könnyeit
keményítőbe mártott szívét
kitette száradni
mellkasában mégsem érzett ürességet
a világ is üres volt
már semmi köze sincs hozzá a szívnek
a tőzsdéhez nem értett de biztos volt benne
hogy a szeretet árfolyama nem miatta zuhant
régóta leszállóágban volt
a lelketlenség csúcsokat döngetett
archaizált fogalom lett az otthonmeleg
csak egyesek ismerik de azok vérszemet kaptak
pedig a szemükön egyre vastagabb a hályog
mégis a többséget hiszik vaknak
a többség meg azt hogy ez
csak egy rossz álom
2015.01.07. - 2015.03.07.
Zsefy Zsanett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése