Valahol elvesztem, így nem leszek útban,
sokszor fohászkodtam lapulva a kútban.
Fent olyan fényes volt, lent én voltam árnyék,
magamba zuhantam pedig most felállnék.
Látom a kezeket, egyik sem az enyém,
felemelnének tán, ha nem lennék szerény.
Bennem egy kisördög, a pokol sem álca,
gyakorolni járok át a másvilágra.
2014.01.06.
Zsefy Zsanett
Oldalak
- Főoldal
- SEHOLSINCS Világ - korábbi blogom
- VERSEIM - 1.
- VERSEIM - 2.
- VERSEIM - 3.
- VERSEIM - 4.
- Verseim - 5. és egyebek
- Prózák és szösszenetek
- Fotók rólunk
- NETKÖTETEM
- VIDEÓIM - 1. és megzenésített/hangos verseim
- VIDEÓIM - 2
- EZ IS, AZ IS
- ...mintha bemutatkoznék...
- Publikációk-pályázatok
- LINKOLDAL
- Receptjeim
- Dalszövegek
- Verseimhez csatolt zenék linkjei
- FOTÓK-MI
- FOTÓK - TAPPANCSOK
- Utcánk mostani és korábbi árvái
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése