2013. szept. 10.

Az utolsó vonat

A korábbi blogomból kimaradt...bár a megzenésített versem videófeldolgozása nem.. :) 



Jó utat! A kezed elengedtem.
Utolszor még intesz felém.
Kísérjen el mosolygós, ezüstös holdfény,
léptedet vigyázza az ég!

Amíg együtt szálltunk nem fájt,
nem is volt seb sohasem.
Ma az eső csorog, csendben,
szirmot se bont már az őszi szél.

Most egy csillag sír a síneken,
ahogy messze megy az utolsó vonat veled.

Elment hát az utolsó vonat is.
Hullanak már a vadgesztenyék.
Szívemben él az a tóparti szép emlék:
szirmokat bontott akkor a szél.

Amíg együtt szálltunk nem fájt,
nem is volt seb sohasem.
Ma az eső csorog, csendben,
szirmot se hord már az őszi szél.

Most egy csillag sír a síneken.
Az utolsó vonat is eltűnt, veled.



2010.10.26. 
Zsefy Zsanett

Nincsenek megjegyzések: